Karácsony |
|
2020.11.03. 18:54 |
Karácsony
Egy kis karácsonyi elgondolkodtató mese mára...
Deres volt a reggel, csend borította az utcát. Kis házak kéményeiből szürke füst szállott fel az égig. Egy öreg ház nyikorgó kapuja törte meg a csendet. Töpörödött néni lépett ki rajta, hatalmas fekete berliner kendőjébe burkolózva, kezében egy régi cirokseprűt szorongatott. Minden reggel leseperte a járdát, majd munkája végeztével elmerengett a távolban. Úgy tűnt mintha várna valakit.
Szemközt lakott egy kislány a Böske. Vidám teremtés volt, olykor talán túl cserfes is, de mindenki szerette őt mivel igazi csupa szív gyermek hírében állt. Karácsony közeledtével, ő is mint minden gyerek a faluban, hosszú listát készített az áhított ajándékokról. Akkora Karácsonyfát szeretett volna, ami az égig ér még az se zavarta, hogy be se férne a házukba.
Szenteste beköszöntével a család apraja-nagyja összejött. Minden ház ablakából melegség fénye áradt, a gyertyák pislákoltak a meseszépre díszített otthonokban, frissen sült bejgli és töltött káposzta illata töltötte meg az utcákat. Mézeskalácsot majszoló gyermekek igyekeztek a havas úton hogy meglátogassák nagyszüleiket. Egyetlen ház volt csak ami mintha mély álmát aludva, csendes volt és sötét. Az öreg néne házikója. Azon az estén is elsöpörte a havat a járdáról, majd hosszasan merengett a távolban. Tán most kicsit hosszabb ideig is eltartott ez, mint máskor. Feltűnt a kis Böskének is, ki az ablakban gubbasztva várta már, hogy megérkezzenek a rokonok. Csodálkozott a nénin hogy vajon miért álldogál olyan nyugodtan az utcán, hiszen annyi ilyenkor a teendő.
- Biztosan a fényekben gyönyörködik, azért nem szalad a dolgára- gondolta magában.
De vajon hol késik a családja? Egyáltalán hogy néz ki a családja? – ekkor jutott eszébe, hogy biz ő még nem is látta, hogy járt volna nála valaki a szomszédokon kívül.
Böske felpattant majd anyukájához sietett.
- Édesanyám! Mari néni családja mikor érkezik? Bizonyára már nagyon várja őket, azért várakozik odakint a hidegben.
Anyukája szelíden megsimította kislánya arcát majd szomorú hangon mondta:
- Sajnos hozzá nem jön senki, mert már nincs családja.
Böske szemei kikerekedtek, ilyet még nem hallott! Mi az hogy valakinek nincs családja?
- Édesanyám! de akkor hol vannak a rokonai? miért nincsenek ők vele Karácsonykor?- kérdezte értetlenkedve a kislány.
 Tovább…
|
Angyalos |
|
2015.02.18. 23:52 |
|
Képzeld el, hogy e pillanatban egy angyal ül melletted...
Csend van... Maradj nyugodt...
Gondolataidban gyűjtsd össze minden gondod...
Minden, ami nyomaszt, minden,
ami boldogtalanná tesz, ami gátol; gondok, bánat, betegség...
A kilátástalanság, a kudarc, a rossz döntések előtti félelem...
Összpontosíts minden rosszra, ami benned van...
S képzeld el, hogy mindezt átnyújtod az angyalnak.
Vedd a kezedbe, rakd egy képzeletbeli táskába,
s nyújtsd át annak, aki megszabadít e sok bajtól.
S most gondolj arra, amit szeretnél:
az elérhetetlennek tűnő vágyaidra,
vagy hívd elő a megtörtént szép emlékeket...
...a boldogságot, örömet, barátságot,
nyugalmat, szeretetet...
Szorítsd az összes szépet a tenyeredbe...
Őrizd meg magadnak, s köszönd meg,
hogy részese lehettél e pillanatoknak...
Légy hálás minden maradó jóért, s eltűnő rosszért.
Lélegezz mélyeket! Számolj háromig,
És most... Képzeld el, hogy az angyalka meghallgatta kéréseid...
Vigyázzanak rád az angyalok!
Ma, Holnap, mindörökké.
https://www.youtube.com/watch?v=h7nMwPDZHPs#t=366
|
A varázslatos fa |
|
2013.02.01. 19:07 |
|
A varázslatos fa
Volt egyszer egy szegény ember, aki gondterhelten bandukolt az erdő szélén. Amikor elfáradt, leült pihenni, és a hátát egy fának támasztotta. Ekkor még nem tudta, milyen fát választott. Különös, mágikus fa volt ez. Olyan
fa, ami minden kívánságát teljesíti annak, aki hozzá ér..
A vándor először arra gondolt, milyen jó lenne most egy pohár víz. Hirtelen azon vette észre magát, hogy egy pohár kristálytiszta víz van a kezében. Meglepetten nézte, vizsgálgatta, még meg is szagolta. Végül úgy döntött, hogy nem lehet veszélyes, és megitta.
Aztán megéhezett, és valami ennivalót kívánt. Az étel ugyanolyan hirtelen és bámulatos módon jelent meg előtte, mint a víz.
„Úgy látszik, teljesülnek a kívánságaim!” - gondolta meglepetten.
Most már hangosan mondta ki:
„Akkor hát szeretnék egy gyönyörű házat!”
Az előtte lévő völgyben megjelent a ház. Arcán széles mosollyal szolgákat kívánt, akik a háznak gondját viseljék. Amint ezek is megjelentek, úgy érezte, hihetetlen erővel áldotta meg az Úr. Kívánt hát magának egy gyönyörű szép és rendkívül intelligens asszonyt, akivel szerencséjét megoszthatja.
Amikor ez is valóra vált, meglepődve szólt a nőhöz:
”Várj csak egy kicsit! Mi történik itt? Nekem nincs ilyen szerencsém! Ez velem nem történhet meg!”
Abban a pillanatban, hogy ezeket a szavakat kimondta, minden eltűnt.
„Tudtam” - mondta, és megrázta a fejét.
Azután felállt, és gondterhelten bandukolt tovább az erdő szélén.
A tanulság:
A sikertelenség legnagyobb oka a hitetlenség. Az emberek 90%-a minden lehetőségben a problémát látja. A maradék 10% minden problémában a lehetőséget keresi. A kérdés: Te melyik csoportba tartozol?
|
10 milliószoros napok 2010-ben |
|
2010.02.22. 17:19 |
|
10 milliószoros napok 2010-ben 2010. február 28. vasárnap 2010. május 27. csütörtök 2010. július 15. csütörtök 2010. október 29. péntek Ezeket a napokat a tibeti naptár szerint határozzák meg, melynek összeállítása régen a tibeti főasztrológus monopóliuma volt. Évente 4 ilyen nap van a tibetiek szerint. A tibeti ("nagy") buddha napokat hívják 10 milliószoros napoknak. A tibeti naptár a hold járására épül. Egy tibeti hónap 30 napból áll, ezért minden harmadik évben egy hónappal megtoldják az évet és ezzel körülbelül behozzák az addigi naptári eltéréseket, és érik utol a külvilágot. Ez a hónap rendszerint az év legsikeresebb hónapjának a megismétlése. Mivel egy hold évben csak 354 nap van, így egyes napokat megdupláznak, másokat kihagynak. Ezeken a napokon minden teremtés és kérés 10 milliószoros erővel hat, mert a Szeretet Energiái ekkor teljesen körbefogják Bolygónkat. Nagyon fontos, hogy ezeken a napokon sokkal tudatosabbak legyünk, mint máskor. Használjuk jól teremtő hatalmunkat! Kérlek benneteket, hogy arra gondoljatok szeretettel és hittel, amit teremteni szeretnétek az életetekben. Ha negatív érzelmek, gondolatok merülnek fel bennetek, jelentsétek ki, hogy nincs rájuk szükségetek és engedjétek el őket úgy, hogy felajánljátok Atyánknak. Ne feledjétek, minden teremtés megnyilvánulást hordoz magában, így törekedjetek szeretetben teremteni és a pozitív gondolatokat átengedni magatokon. Nagy terhek feloldását, és a kötöttségektől való megszabadulást is érdemes ezekre a napokra időziteni. A szívbéli imával elhangzó kérés és áldás teremtő Fényburokkal vesz körbe titeket, mely sokáig körülöttetek marad, ha megtartjátok magatokban a Szeretet érzését. Küldjünk e napokon Fényt és köszönetet a Földnek, és áldást az emberiségnek! Tegyünk magunkért és egymásért, legyünk önzetlenek és segítők. Ha megtehetitek, ezeken a napokon vonuljatok el egy csendes helyre és képzeljétek el a Földet egészségesnek, a rajta élő embereket pedig békésnek, szeretettelinek. Lássátok, ahogy minden élénk színekben és Fényben pompázik és a Boldogság ott ragyog minden ember szívében. Szeressétek magatokat, küldjetek szeretetet mindennek és mindenkinek. Legyetek hálásak az Atya Kegyelméért és bizalmatokat helyezzétek az Ő Akaratába. Köszönöm Istenem Igaz lelkem fohászkodik minden szóban Tehozzád Imám szárnyán Önmagam száll s lelkem ím, Elébed áll Bármi is jő Uram, én azt hálás szívvel fogadom Gyermekedként így szeretlek, hitem meg nem tagadom Új Élet kél itt, most Veled eljövendő hajnalon Ha Szeretet van énbennem, reményteljes holnapom Köszönöm, hogy létezésem szent Fényedben született Segíts Atyám, hogy utamat tudatosan tegyem meg Mikor a csend honol bennem s Végtelenség ölel át Látom Bennem Létezésed, s feltárhatom a csodát Felismerem a Mindenség szétáramló ritmusát Lelkem tánca egyként mozdul, létem dalként élem át Magasrendű Igazságban a Minden így szerepel Elmondani lehetetlen, mert érzésben érem el Köszönöm, hát Jó Istenem, hogy megértem ki Vagyok Szeretet a Szeretetben, Fény a Fényben, ÉN VAGYOK Add, hogy lássam magam mindig a te igaz szemeddel Mindenkire úgy tekintsek, mint isteni Gyermekre Lehívom most ide közénk Áldásodnak Sugarát Ez az Áldás szent imaként mindenkit öleljen át. Ámen
sos MA...csak jó történjen ám....minden energiavámpírt rúgj le magadról!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
ma magaddal törödj!!!!!sos
íme a energia"fogyasztók"listája.....ezeket jól elkerülni.......
1. ?Szegény én? ? aki ezt a játszmát játssza, folyamatosan sajnáltatja magát, és ezzel együtt lelkiismeret furdalást igyekszik kelteni beszélgetőpartnerében.
2. Zárkózott ? az ilyen személy rejtélyeskedik, így aztán eléri, hogy mások energiát fektessenek abba, hogy megismerjék, és foglalkozzanak vele.
3. Zaklató ? tapintatlan kérdésekkel furakszik a másik személyes terébe, hogy aztán hibát találjon az illetőben. Ezután a hiba alapján igyekszik bebizonyítani a másiknak, hogy értéktelen.
4. Megfélemlítő ? félelmet keltve próbál uralkodni másokon, fenyegetőzéssel, bántalmazással, durvasággal
SZELLEMI TÖRVÉNYEK
1. SZERETET TÖRVÉNYE
Feladatunk, hogy megtanuljunk szeretni. A mindent átfogó szeretet képességét kell elsajátítanunk. Szerelmesnek lenni és igazán szeretni két különböző dolog, miként a virág és a gyümölcs. A gyümölcs megjelenésével eltűnik a virág.
A szeretet azt jelenti, hogy megértően, tudatosan elfogadom a tökéletlent.
A szeretet az az öröm, amelyet akkor érzünk, amikor a szeretett emberre gondolunk.
A szeretet azt jelenti, hogy megnyitom magam, és beengedem a másikat.
A szerelmes birtokolni akarja szerelmét, kisajátítani, függővé tenni. Csakhogy mindaddig, amíg a szeretetben a függőség bármilyen formája megvan, a kapcsolat nem tökéletes.
A szeretet azt a vágyat keli szívemben, hogy a másik boldog legyen, és kész vagyok ennek érdekében bármit megtenni és időt adni neki, ha időre van szüksége, figyelmet, ha figyelemre van szüksége, és szabadságot, ha szabadságra van szüksége. A szeretetben nem várok feltétlen viszonzást. Cselekedeteim mozgatórugója a gyengéd odafigyelés, nagyrabecsülés és csodálat. Szerethetek mellette másokat is, és ezt a jogot neki is megadom. Érzelmileg független vagyok a másik reakcióitól, mert szeretem őt, függetlenül attól, hogy érzelmeim viszonzásra találtak-e vagy sem.
A szeretet egyszerre jelenti, hogy adok és kapok, és mindig adással kezdődik.
2. HARMÓNIA TÖRVÉNYE
Ez a rendkívül fontos törvény arról gondoskodik, hogy a különféle hatásokat kiegyenlítse és ezáltal a harmónia mindig megmaradjon vagy gyorsan visszaálljon.
Ahol sok a fény, ott sok az árnyék; aki elvesz, attól elvétetik; aki ad, annak adatik. A harmónia törvénye nemcsak a természetben mutatkozik meg, hanem a mindennapi életünkben, mindabban, ami velünk történik. Valahányszor az ember önhatalmúlag megzavarja a harmóniát, ez a törvény haladéktalanul kiegyenlít.
3. EVOLÚCIÓ TÖRVÉNYE
Minden állandó változásban van. Az egész univerzumban nincs két dolog, lény vagy jelenség, amely tökéletesen azonos volna. Minden egyszeri és egyedülálló Az evolúció törvénye magába foglalja a változékonyság elvét. Semmi nem maradhat úgy, ahogy most van. Semmit sem ragadhatok meg, nem tarthatok meg, mert minden, ami elkezdődik, az véget is ér. Már a kezdet magába foglalja a véget, ami egyidejűleg valami újnak a kezdete. Az örök létezés, bár állandó változásban van, sem nem csökken, sem nem növekszik - van. Változtatja kifejeződését, és mégis állandó. Minden, ami van az "Egyből" jött létre, és az "Egy" mindenben benne van. Minden része az egésznek, és mégis egy egész.
4. REZGÉS TÖRVÉNYE
Minden mozgásban van, semmi sem áll, minden rezeg. Az energia és az anyag csupán különböző frekvenciájú rezgések manifesztációja. Még a legkeményebbnek tűnő anyagban is állandó rezgésben vannak a molekulák, s ugyanez igaz a fényre, a melegre vagy az energiára. Minden gondolat, minden érzés, minden kívánság vagy akarat különböző frekvenciájú rezgés. Minden egyszerre sokféle rezgésben van, s ez egyszeri és megismételhetetlen egészet képez. Minden mindennel összefügg, minden rezgés egyszerre ok és valamely korábbi ok okozat. Testünk azonnal reagál minden gondolatunkra. Meg kell tanulnunk fegyelmezni gondolatainkat, mert ez a feltétele annak, hogy helyesen, tudatosan cselekedjünk. Minél magasabb rezgésű az az energia, melyet mozgósítunk, annál súlyosabb következményekkel jár, ha helytelenül használjuk. A negatív gondolatokat negatív cselekedetek követik. Ha
|
Advent |
|
2009.12.19. 00:04 |
|
A négy gyertya története
Egyszer volt ,hol,nem volt,volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük,hogy tisztán lehetett érteni amit egymással beszélgettek. Azt mondta az első: Én vagyok a béke.,de az emberek nemképesek életben tartani. Néhány pillanat múlva,egy vékony füstölgő kanóc emlékeztetett,a hajdan fényesen tündöklő lángra. A második azt mondta: Én vagyok a hit.Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.Hamarosan egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: Én a szeretet vagyok . Nincs már erőm tovább égni.az emberek nemtörődnek velem, semmibe veszik hogy milyen nagy szükségük van rám.Ezzel ki is aludt.Hirtelen belépett egy gyermek,mikor meglátta a három kialudt gyertyát,felkiáltott.de hát mitörtént,hiszen nektek égnetek mindörökké.Elkeseredésében sírvafakadt.Ekkor megszólalt a negyedik gyertya : Én vagyok a remény.A gyermek szeme felragyogott,megfogta míg az égő gyertyát,s lángjával életrekeltette a többit. Add Urunk ,hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény.Had legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében,: A hit ,remény ,szeretetés a béke lángját. Amen.
Advent
Itt az Advent,
a szép Advent!
Nézzétek, ég az első gyertya!
Szállingozó hó
befedi a tetőket,
a kicsi falut, az erdőket.
Itt az Advent,
a kedves Advent!
Nézzétek, ég a második gyertya!
Alszanak a hegyek,
álmodik a völgy.
Hófehér takaró
a hegyi kunyhó fölött.
Itt az Advent,
az illatos Advent!
Nézzétek, ég a harmadik gyertya!
Pattogó tűz
bevilágítja a házat.
Alma, birsalma,
sütemények halma!
Itt az Advent,
a szent Advent!
Nézzétek, ég a negyedik gyertya!
Eljövendő Jézuska
mennybe vezet minket.
Szent orgonaszó,
szent időszak!
Burghardt Klára
Minden advent
Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
győzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
/Ürögdi Ferenc /
Csodás Adventi vasárnapot kívánok!
Paksy Gáspár: Adventben...
Már én a földnek szolgaláncát
Erős karokkal szétzuzom,
Feléd esengve tiszta hévvel,
Sóvárgó vággyal, Jézusom!
Látom kigyulni napkeletről
Királyok fényes csillagát,
Komor felhőkön, bús homályon
Mennyország fénye csillan át.
Sötét, kietlen éjtszakákon
Kicsiny bölcsödről álmodom,
Sokszor merengek égi kéjjel
Mosolygó kisded-arcodon.
A boldogság regéje lágyan,
Szellők szárnyán susog felém,
Sokszor tünődöm holdas este
Az angyalok szép énekén.
Vigasztalódva nézhetem már
A nagy világot, bár sötét;
Egekből áradt üdv sugára
Oszlatni kezdi bús ködét.
Szívem keservét, régi búját
Örök reménnyel altatom,
A kétség, csüggedés borúján
Roráté sír föl ajkamon.
Az irgalom nagy Istenéhez
Gyakorta szárnyal hő imám,
Mert lelkem e csalárd időknek
Megváltót, üdvöt, fényt kíván!
Adventi ének
1 vasárnap:
Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék,
Szíveinkből a szeretet
Ki ne aludjék!
2. vasárnap
Ég a gyertya, ég,
Fusson a sötét,
Szívünkből a rosszaság is
Kitakarodjék.
3. vasárnap
Ég a gyertya, ég
Nő a fényesség,
Sötét földhöz a fényes ég
Egyre közelébb
4. vasárnap:
Ég a gyertya, ég,
Az adventi négy,
Azt lobogják, azt hirdetik
Jézus üdvözlégy!
Advent első gyertyáját a hitért gyújtjuk, másodikat a reményért.
Sosem késő imádkozni. Ép itt az ideje elmondani egy imát azért , hogy az emberek lelkében megint megszülessen a Remény.
Én ma ennek az érzésnek az ébrentartásáért fogom meggyújtani az adventi koszorúnkon a második gyertyát.
Elmondunk egy imát , megkérjük az Istent adja vissza legnagyobb ajándéka egyikét
ama képességünket, hogy reménykedni tudjunk megint.
Aki reményekkel rendelkezik az jövővel is bír. Hisz tovább megy az úton, ha fáradt , ha elesett is, mert azt reméli érdemes.
Ha pedig van értelme a dolgoknak, azért kűzdeni is fogunk.
És akkor, már nem álom az egész, hanem cselekedett.
A cselekedet pedig, eredményt teremt.
Ami örömöt hoz.
Azaz, közelebb kerülünk a negyedik gyertyához.
Apró lépésekkel, de egyre közelebb.
Advent
Az első gyertyát gyújtsuk azokért, akik már nem lehetnek velünk.
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért.
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól,
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng.
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű,
újra születtek a fák, és minden, ami élet.
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért,
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát.
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején
sem szabad megfeledkeznünk róluk.
A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké,
akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra.
A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet,
mert nem adatott meg nékik sem a szabadság,
sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés,
sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg.
Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért.
Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya,
legyen az irántuk érzett tisztelet, együttérzés, segítő szándék bizonyítéka.
Legyünk irántuk legalább most, ezegyszer jóságosak,
hiszen az emberi méltóság minden embert megillet. Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért,
a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért,
akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk,
vallásuk miatt üldöztek és üldöznek.
A harmadik gyertyaláng legyen a hősöké.
Gyújtsuk az igazakért, azokért, akik mindig szenvedtek
és szenvedni fognak, mert volt, van és lesz bennük annyi erő,
hogy szembeszálljanak zsarnokokkal, kufárokkal, emberárulókkal.
Ők tudták, tudják s tudni fogják,
hogy az emberiség megmaradásának záloga a béke.
Azokért, akik ártatlanul elestek, azokért,
akik meghaltak harcvonalakban, égen és földön, tenger
|
209-ben a l0 milliószoros napok |
|
2009.07.28. 11:29 |
|
|
Pünkösd története |
|
2009.05.30. 20:19 |
|
| |
| |
Pünkösd története
Húsvéthoz kapcsolódva Pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz “ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. 2007-ben tehát május 27.-én pünkösdölünk.
Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. Mózes e napon kapta a kőtáblákat az Úrtól.
Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána a Szentlélek leszállt az apostolokra. Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután mindannyian különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti.
Előállott Szent Péter is és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.
A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal. E szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoz ez az ünnep, az ember és a természet szeretetét hirdeti, amiben megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és -hétfő után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban.
Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, |
|
Húsvét |
|
2009.04.05. 18:18 |
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe a tavasz eljövetelének ünnepe, melyet a hold állasától függően március vagy április hónapban tartanak. A Biblia szerint Jézus pénteki megfeszítése után maghalt. Áldozatával megváltva az emberek bűneit, és harmadnap feltámadva győzelmet aratott a halál felett. A húsvét az eredetileg zsidó ünnep a Pészah (a héber szó jelentése: kikerülés elkerülés). Mely az azt megelőző időszakban, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelezte, a böjt után ezen a napon lehetett először húst enni. A húsvéttal megegyező időpontban a napéjegyenlőség után tartották Ostara istennő ünnepét a fák és a tavaszi termékenység az újjászületés ünnepét, többek közt Ostara istennő szimbólumai a nyúl és a tojás, és ide vezethető vissza az angol Easter kifejezés. A húsvéti locsolkodás a vízzel való meghintés mely ősi termékenység varázsló rítusból ered, és a későbbiekben utalt a kereszténység jeleire is. A keresztények a húsvétot általában március 22. és április 25. között ünneplik, március 21 utáni első teliholdat követő vasárnap lesz húsvét napja.
|
Amit mindenki megért |
|
2009.02.16. 19:43 |
|
Amit mindenki megért
Összekuporodva ült már vagy fél napja a koncentrációs
tábor egyik sarkában. A csúcsok felől havas szél fútt,
de már nem fázott. Már fázni sem tudott.
Tétován bámult maga elé. Zsákrongyba csavart,
mállott cipőjét nézte, de nem látta. Körülötte csonttá
soványodott alakok ölelgették a felszabadító katonákat.
Friss ételszag csapta meg. Nagyot nyelt, szájában
összefutott a nyál, de nem volt ereje, hogy fölkeljen.
Hazagondolt. Vajon élnek-e? Mi van templomával?
Gyülekezetével? Otthonával, ahonnan percek alatt kellett
eljönnie azon a nyirkos éjjelen. Kiskabátban. Búcsú nélkül.
Lába előtt két másik rongycsomó állt meg. Nem volt ereje,
hogy fölnézzen.
- Herr... Sie sind Pfarrer, nicht wahr?
Nem sokat tudott németül, de ezt megértette.
Hogy ő lelkész-e? Tétován felnézett. Egy volt osztrák
miniszter állt előtte szakállasan, soványan, aszottan,
rongyokban. Igen. Lelkész... az volt... vagy ezer éve...
az Alföldön... Abban a nagy faluban... addig a lidérces éjszakáig...
De csak ennyit mondott:
- Jawohl.
- Akkor jöjjön - magyarázta fogolytársa -, egy lengyel
barátunk éppen a szabadulás órájában halt meg.
El kellene temetni. Eddig csak éppen elkaparták,
aki már nem bírta tovább.
Ezen a temetésen végre pap is legyen.
A lelkész végignézett rongyain, piszkos kezén.
Az osztrák elértette:
- Nem baj. Ilyen lesz a gyülekezet is.
Tétován állt meg a gödör előtt. A friss hanton zsákba
varrt test pihent.
A sír körül néhány egyenruha és sok-sok szakállas,
aszott arc. Ők is "egyenruhában". Mindnyájan egyformák,
lengyelek, magyarok, szlovákok, ukránok, németek,
osztrákok, franciák, s ki tudja még hány náció:
az elkínzottság, a nélkülözés,
az éhség egyenruhájában.
Kezét összekulcsolta:
- Kegyelem néktek, és békesség az Istentől, aki teremtette
az eget és a földet. Ámen.
Mit is mondjon... mit is mondjon? Itt, itt... több száz kilométerre
hazájától - itt, éppen itt? Hiszen alig van, aki érti.
Nyolcan, tízen se, hiszen ő csak magyarul beszél.
- Atyám! Te tudod, mit érzünk mindnyájan...
nem tudjuk szavakba foglalni... és nem tudjuk talán soha...
Légy áldott, hogy könyörültél rajtunk, köszönjük,
hogy irgalmaztál nekünk... Hazatart ez a lélek...
bocsásd meg bűneit... és azokét... azokét is,
akik nem tudták, mit cselekedtek vele... velünk...
Fölnézett.
Aszott, merev arcok nézték a sírt, vagy túlmeredtek a
havas csúcsokon, túl a túlon, túl mindenen, üveges,
dúlt szemekkel. Szörnyű panoptikum!
...Uram, irgalmas voltál ehhez az emberhez,
hogy hazahívtad, hogy felszabadítottad... Úr Jézus Krisztus...
könyörülj és irgalmazz neki, nekünk...
Úr Jézus Krisztus...
Az arcok megrezzentek...
- Ne hagyd ezt az árva, beteg, esett népet,
Jézus Krisztus.
Néhányan térdre zökkentek. Csontjuk koppant a fagyos földön.
Az ukránok mélyen meghajoltak, és háromszor keresztet vetettek.
Úr Jézus Krisztus...
Ezt mindnyájan értették, lengyelek, szlovákok,
ukránok, németek, osztrákok, franciák és minden náció.
A szakállas, mosdatlan arcokon nehéz könnycseppek
gördültek végig.
A pap vacogva, dideregve már-már csak ezt az egy
nevet mondogatta, szinte öntudatlanul:
- Jézus Krisztus, Úr Jézus Krisztus...
Valaki sírni kezdett, nehéz, fölcsukló férfisírással.
Jézus Krisztus... Jézus Krisztus...
Már nem is volt emberi hangja, inkább csak nyögdelte.
- Oh ma m`ere! - sírt fel egy francia.
Már mindenki térdelt. Hogy térdeltek!
Csak a katonák álltak még feszesen.
Feszesen és homályos szemmel.
Jézus... Jézus Krisztus - kongott a pap hangja...
Az egyik katona letérdelt. Aztán a többiek is.
Megrendülten és felszabadultan.
Ha látták ezt az angyalok, és látták, ha érezték a föld alatt valók,
és érezniük kellett a föld alatt valóknak is, beteljesült Pál szava:
Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké,
földieké és föld alatt valóké, és minden nyelv vallja, hogy
Jézus Krisztus az Úr, az Atyaisten dicsőségére.
Ott is.
Itt is.
Akkor is.
Most is.
Mindörökké.
(Gyökössy Endre Mai példázatok című könyvéből)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
